A múlt héten azt kérdeztem Tőled, hogy Te is bújócskázol-e a pénzzel. Akkor azt ígértem, hogy a cikkben felsorolt öt lépésre kell “csak” rászokni – és azt is megmutatom, hogy hogyan lehet ezt megtenni. Kétségtelen, kell hozzá némi kitartás, meg pozitív hozzáállás, de az első lépés tutira tetszeni fog! 

Álmodozz! 

Innen indul minden! Mert hangozzék bármilyen furán is egy pénzügyi coach szájából, de szerintem 

álmodozni kötelező! 

Én legalábbis kötelezővé tenném mindenkinek. Úgyhogy szerintem kezdjük el legalább mi, nők. 🙂 

Mire jó az álmodozás? 

Ha egy kicsit is nőből vagy, akkor életed egy tekintélyes részét garantáltan álmodozással töltöd: már kislányként megálmodod, milyen lesz a menyasszonyi ruhád, milyen sikeres színésznő vagy énekesnő leszel, esetleg Te leszel a legaribb tanító néni, akit a Föld a hátán hordott, hány és milyen kutyád lesz, hogy beutazod a világot, hogy milyen lesz a házad és körülötte a gyönyörű kerted, hogy ki lesz a férjed…  Ezer dolgot, mert ezer álmod van. 

De miért csináljuk ezt? Mire jó az álmodozás? 

1. Mert perspektívát ad – amikor álmodozunk, akkor nem egyszerűen csak képzelgünk. Az álmodozás arra is jó, hogy a jövőnkkel foglalkozzunk. (Ez a legfontosabb az egész álmodozás-effektben, erre még visszatérünk.) Márpedig ha úgy érezzük, hogy van jövőnk, az mindig megnyugtat, sőt feldob. (Ezért is olyan jó álmodozni! 🙂 ) 
2. Mert büntetlenül szabadjára engedjük a fantáziánkat – amikor megengedjük magunknak a luxust (na, ez is megérdemelne egy külön cikket, hogy miért van az, hogy ezt luxusnak tartjuk, és meg kell engednünk magunknak), hogy álmodozzunk, akkor lényegében engedélyt adunk arra a fantáziánknak, hogy szabadon szárnyaljon. Vagyis anélkül gondolunk a jövőnkre, hogy akár már a gondolat felmerülésének pillanatában el is hessegetnénk magunktól a gondolatot, hogy “Á, ez úgysem sikerülne…” vagy “Ehhez én kevés vagyok…”, esetleg “Ez úgysem lehetséges…”
3. Mert ilyenkor nem hazudunk magunknak – ld. az előző pont. És még egy kis plusz: nem egyszerűen csak nem vagyunk kishitűek ilyenkor, hanem igazából az álmodozás során vagyunk a legőszintébbek magunkhoz. Ilyenkor derül ki, hogy valójában mit szeretnénk, mi a valódi vágyunk, célunk. Az egy másik kérdés, hogy az álmodozás végén fel merünk-e nőni az álmainkhoz. (Ez egy másik cikk tárgya lesz.) 

Hogyan használjuk az álmodozást? 

Csak úgy, ahogyan bármikor máskor: kicsit kivonjuk magunkat a világból, és lelki szemeink előtt lepergetjük a képzeletünk filmjét. 

Egy fontos különbség van ahhoz képest, ahogyan eddig csináltad: előveszed a már megkezdett füzetedet, és leírod. Az egészet. A főbb vonalakra és körülményekre koncentrálva. (Nem, nem megyünk bele a részletekbe, nem cizelláljuk, nem színezzük azt, ami még nincs!) De azt le lehet írni, hogy 

• mit
• kivel
• mivel
• hol 
• mikor (pontosabban inkább milyen élethelyzetben, és nem dátumszerűen!)
• honnan
• mennyit

Csak azzal nem foglalkozunk, hogy 

• milyen
• pontosan mikor és
• hogyan. 

Ennek is oka van, legközelebb elmesélem, miért. 

Egyelőre nincs más dolgod, mint hogy ezt, amit leírtál, jó helyre tedd el, hogy legközelebb is megtaláld. Néha nézegetheted is. Ha ez újabb álmodozásra késztet, sebaj, kiegészítheted a jegyzeteidet azzal, ami ilyenkor még eszedbe jut. 

Kezdd el írni az álomnaplódat! 

Csók és csoki! 

🙂 Csilla 🙂