Miről mesél a címke?

Egészséges életmódra váltanál, és mindenhol azt olvasod, hogy tanulmányozd át alaposan az élelmiszerek címkéjét? Na jó, de mit érdemes figyelni rajta? Vagy elég a csomagolás feliratát megnézni? Elmesélem, miről árulkodik a címke.

Címke etikett: nézd meg az összetevők listáját

A címke egyik legfontosabb része: az összetevők listája. Mennyiségi sorrendben szerepelnek rajta a hozzávalók, így az élen állóból van a legtöbb az ételben vagy italban. Ha például egy gyümölcsital címkéjén a víz és a cukor az első két helyen szerepel, rögtön tudhatod, hogy agyoncukrozott, gyümölcsöt alig látott löttyről van szó. A „valódi gyümölccsel készült” megjelölést azokon a termékeken is sokszor feltüntetik, amelyek gyümölcskoncentrátumot, nektárt, gyümölcslevet tartalmaznak, akár csak kis százalékban – vagyis ennek a nagybetűs feliratnak nem feltétlenül érdemes bedőlni.

Vásárolj okosan: ha csak lehetséges, vegyél egyszerűen gyümölcsöt a mindenféle gyümölcskészítmények helyett. A levet magad is kicsavarhatod belőle, így garantáltan száz százalékos lesz. Azokat az ételeket pedig kerüld el, amelyeknél a címke első sorában a cukor és a zsír figyel.

A címke nem értelmetlen előírások halmaza! (Fotó: pixabay.com)

Címke etikett: számold át az adagokat!

A csomagolás kalória- és tápanyag-adatainál mindenképpen figyeld azt is, hogy ezek mekkora adagokra vonatkoznak. Ha egy chipses zacskón azt látod, hogy 160 kalóriát és 10 gramm zsírt viszel be vele a szervezetedbe, korántsem mindegy, hogy ez az egész zacskóra, vagy egy adagra vonatkozik, ugyanis lehet, hogy az egész zacskónyit 2-3 adagnak tekintették. De láttál már olyan embert, aki leáll a zacskónyi chips közepén? (Már csak azért is érdemes kész rágcsák helyett inkább gyümölcsöt enni, vagy otthon sütni valamit.)

Vásárolj okosan: addig keresgélj a csomagoláson, amíg meg nem találod az adagok ajánlott méretét, és ha lehet, ennyit mérj ki belőlük az adott étkezéshez.

Címke etikett: csalóka ígéretek

A „zsírszegény”, „cukormentes” vagy „light” feliratok nem jelentik automatikusan azt, hogy az adott élelmiszer kalóriaszegény, fogyókúrás vagy egészséges. A zsírszegény termékekben bőségesen lehet cukor, a cukormentes ételekben pedig zsír. Az is előfordulhat, hogy az első látásra barna kenyér finomított lisztből készül, színét pedig a malátának köszönheti, magyarán nem több mókusvakításnál.

Vásárolj okosan: keresd a valóban teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat – ezek általában sokkal tömörebbek, nehezebbek, mint a malátával barnított, finomított lisztesek. A nagybetűs felirat mellett szánj időt az összetevők listájának végigböngészésére, úgy, ahogyan azt az első pontban írtam.

Mielőtt megvennéd, nézz rá a címkére! (Fotó: pixabay.com)

Címke etikett: bio vagy nem bio?

Az áruházak polcain már csak a divat miatt is egyre több a „natúr”, „reform”, „öko” vagy „bio” élelmiszer. Reformélelmiszernek minden olyan étel nevezhető, amely kedvező hatást gyakorolhat az egészségre. A natúrtermékek viszonylag kevéssé feldolgozottak, általában adalékanyagoktól mentesek. Ám a reform- és natúr- elnevezést a gyártó adja a termékének, így fontos, hogy megint csak ne a feliratnak, hanem az összetevők listájának higgy. Bioterméknek ellenben csak az az élelmiszer nevezhető, amelyet az ökológiai gazdálkodás szigorú szabályai szerint állítottak elő: nem használtak a termelés során szintetikus vegyszert, műtrágyát, növényvédőszert, az állattartásnál pedig antibiotikumot, hozamfokozót. Az élelmiszer természetesen nem tartalmazhat mesterséges adalékanyagot.

Vásárolj okosan: biotermék esetében a címkén a Biokontroll Hungária Kht., vagy a Hungária Ökogarancia Kft. jelölését érdemes keresni. Külföldi biotermékek a helyi minősítő szervezetek (például a német Demeter, a az Európai Ökocímke vagy az amerikai NOP) jelzését viselik.

Csók & csoki: Judit