A tánc világnapja remek alkalom arra, hogy kicsit elgondolkodjunk rajta, miért is olyan jó nekünk a tánc. Meg azon is, hogy ehhez mi köze van egy pénzügyi coachnak.
Körülbelül azóta, hogy artikulált hangok jönnek ki a torkunkon, ergo hogy az evolúció adott nekünk egy klassz lehetőséget a beszédre. A hangképzéssel ugyanis nemcsak a beszédre, hanem egyéb hangok kiadására, pl. éneklésre is képesek lettünk.
A beszéd képessége volt az egyik jelentős tényező abban, hogy közösséggé váljunk, de a zene és a tánc a másik két jelentős faktora annak, hogy hosszú távon is közösség maradjunk. Nem véletlen, hogy a tánc minden kultúrába mélyen be van ágyazva, gyakorlatilag időtlen idők óta része bármilyen nemzet, népcsoport, törzs kultúrájának.
A tánc azonban nemcsak közösségkovácsoló ereje miatt lényeges. Élettani és ezzel áttételesen érzelmi szükségleteket is kielégít.
A coach (köz)beszól:
Tudtad, hogy a tánc miért építi a közösséget? Mert a tánc egy kötött szabályrendszer (jellegzetes tánclépések) szerint végezhető tevékenység, azaz a gyakorlása együttműködést kíván. Oda kell figyelnem nemcsak a zenére, hanem a többiekre is, akikkel táncolok. Nemcsak a megosztott figyelem fejlesztésére jó a tánc, hanem arra is, hogy az együttműködés, együttmozgás során összecsiszolódjunk – és közösség legyen belőlünk.
Neurológiai kutatások támasztják alá, hogy a zene azért képes az emberre olyan elemi erővel hatni, mert van ritmusa. A ritmus pedig azóta részünk, mióta megfogantunk. Az anyaméhben ugyanis már magzatként csak két ritmusos hangot hallottunk: a saját és az édesanyánk szívverését. Nem véletlen, hogy a mai napig is gyorsan slágerré válik minden olyan zene, amelynek alapritmusa (és a ritmusszekció hangzása) egy kicsit is emlékeztet az emberi szívhangokra. Mint például ez is:
A tánc pedig az a tevékenység volt mindig is, amellyel ezt az élettani szükségletet jól ki lehetett vetíteni, meg lehetett jeleníteni, a hatását fel lehetett erősíteni. (Mert, ugye, az embernek semmi sem elég. 🙂 )
Ahogy a génjeink is mutálódtak az evolúció során, úgy a táncok is változtak az idők folyamán.
Minden kornak megvolt a maga jellegzetes és divatos tánca. Ma már senki sem táncol még az angol királynő udvarában sem zoltát, pedig I. Erzsébet imádta, naponta táncolta.
Ráadásul a táncok éppen a kulturális beágyazottságuk miatt nemcsak a kor divatja mentén változtak, hanem legalább ezer más tényező is befolyásolta, hogy éppen mit táncolunk:
fotó: pixabay.com/Robert2000
A coach (köz)beszól:
Azt tudtad, hogy ha a versenytáncosok öt percig angolkeringőznek, az olyan fizikai teljesítmény, mintha vágtáztak volna százméteren? Nem véletlenül lihegnek annyira utána… 🙂
És akkor itt jövök én, a pénzügyi coach.
Az a helyzet, hogy elég hamar rájöttem arra, hogy stabil és kényelmes pénzügyi háttere csak akkor lehet bárkinek, ha az anyagi jóléte tágabb összefüggésbe van helyezve az életében. Vagyis nem egyszerűen a gazdagság a cél, hanem a jóléte – vagy a jól-léte, mindegy, minek nevezzük.
A lényeg: hiába vagy gazdag, ha beteg vagy, ha elégedetlen vagy a megjelenéseddel, ha magányos vagy, és fordítva.
A másik dolog, amire nagyon hamar rájöttem, amikor pénzügyi coachként elkezdtem dolgozni, hogy a jólét mindenkinek jár. Alanyi jogon. Ezzel csak annyi a gond, hogy ezért mindenkinek alanyi jogon jól meg is kell dolgoznia, de ez igazából csak részletkérdés. A lényeg, hogy muszáj holisztikusan, összefüggéseiben néznünk a jólétünket, és nem csak anyagi oldalról, ahhoz, hogy tényleg elégedettek lehessünk az életünkkel.
Úgyhogy az, hogy milyen gyakran táncolsz, nagyon sokat elárul a Te személyes jólét-feelingedről.
Miért jóléti tevékenység a tánc?
Április 29 a tánc nemzetközi világnapja.
Jöjjetek össze a haverokkal, a barinőkkel, és táncoljatok egy jót! Lőjetek selfie-t, csináljatok élőt, és töltsétek fel a képeket és a videókat a Nő – mindenféleképpen Facebook-oldalára!
Ünnepeljünk mindnyájan!
Csók & csoki, nomeg tánc – amíg csak jólesik!
🙂 Csilla 🙂
fotó: pixabay.com/Robert2000