Csilla az előző posztban lényegre törően tette fel a kérdést: meg kell-e őrülni a Karácsonytól? Az általa vázolt mindfulness technikák egyébként valóban életmentőek lehetnek ebben a zizi időszakban, úgyhogy próbáljátok ki őket, lehetőleg minél gyakrabban.
Én pedig most tovább mennék egy kérdéssel: van-e ilyenkor magadra is időd? Nem, ne küldj el a fenébe, hogy énidőről beszélek akkor, amikor már egy hajmosást is nagy teljesítmény beszuszakolni a napirendbe – az az öt-tíz-tizenöt perc tényleg megváltoztathatja a hozzáállásodat. Simán megtörténhet, hogy ez a különbség a karácsonyfa-alá-fáradtan-beesés és az ünnepi hangulat, a hadművelet és teljesítménykényszer, illetve a tényleges ünneplés között.
Na de hogyan?
Teremts saját hagyományt!

Csak akkor süss ennyifélét, ha ez neked örömet okoz. Ha nem, akkor akár készen is megveheted (Fotó. Pixabay)
Van ugye az a teendőlista, amit a hagyomány előír: pakolás, csutakolás, ajándékroham, nyolcfogásos vacsora. Mi lenne, ha azt mondanám, hogy ebből tényleg csak annyit csinálj meg, amennyi számodra fontos? Igen, ha nagy a család, biztosan lesz, aki megszól a nem teljesen csíktalan ablakokért, de most őszintén, kinek a lelki békéjéért is vagy felelős?
Nem azt mondom, hogy csupaszítsd le a Karácsonyt, inkább azt, hogy építsd fel a saját ünnepedet, méghozzá azon az elven, hogy mi okoz örömet neked és a közvetlen családodnak. Ha fontosnak érzed (és nem az anyós rosszalló tekintete miatt), hogy végigtakarítsd a lakást, akkor tedd, és közben alkalmazd Csilla mindfulness-tippjeit. Ha viszont nem te vagy a csillogó lakások nagyasszonya, hát akkor legfeljebb nem lesz minden tökéletesen pormentes. Ha a főzés a kedvenc kreatív elfoglaltságod, akkor legyen sokfogásos vacsora és tízféle aprósüti, ha viszont nem, akkor akár még azt is vállalhatod, hogy rendelsz valahonnan valami finomat, vagy alkotsz valami egyszerűt és karácsonyiasat. Ha született kézműves vagy, akkor készíts bátran adventi koszorút, karácsonyfadíszt, ajándékokat – ha nem, akkor rendeld meg az egészet a netről öt perc alatt.
A megspórolt időt fordítsd magadra!
Hidd el, nagyon nem mindegy, hogy kisimultan ülsz-e le az ünnepi asztalhoz, vagy mire 24-én este végre jöhetne a száncsengő meg a hangulat, addigra már rég eleged van az egész őrületből, és másra sem vágysz, csak egy jó alvásra. Szóval ne legyen lelkiismeret-furdalásod, ha azt az időt, amit ezzel megtakarítasz, nem újabb csillogósításra és még háromféle süti megsütésére fordítod, hanem arra, ami épp jólesik. Jöhet egy fürdő, egy forró csoki egy kávézóban, egy szemérmetlen vihogás a barátnőkkel, akár a sarki cukrászdában, akár Skype-on, egy arcpakolás, egy jó könyv, vagy bármi, amit épp kitalálsz.
És itt jön be a képbe a sport…
Merthogy a mozgás az egyik legjobb énidős tevékenység. Szokj le arról a gondolatról, hogy sportolni azért kell, hogy ne szaladjon el végletesen a fenékméreted, egyébként kellemetlen kötelesség az egész. Inkább keress valami olyan mozgásformát, amitől lehiggadsz, egyensúlyba kerülsz önmagaddal, és amelyiktől azonnal mosolyogni kezdesz. Próbálj ki például egy jóga- vagy Pilates órát. De az is jó ötlet, ráadásul tök ingyen van, ha sétálsz egy nagyot a hidegben. Nyugodtan engedd meg magadnak ezt a 15-20 perc csendet, de az sem tilos, hogy elvidd magaddal a telefonodat a kedvenc zenéiddel. Ne fogcsikorgatva szakíts időt a sportra, hanem legyen egy kis időd magadra, amelyben aktívan pihensz. És kivételesen ne a Barátok közt legújabb epizódja alatt nyomj le húsz felülést (bár a semminél az is jobb), hanem tényleg figyelj arra, amit csinálsz (igen, mindfulness) – állítólag így még hatékonyabb is az edzés. Aztán mehet megint minden tovább. 🙂


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: