Március 8 van, nemzetközi nőnap. Ma garantáltan mindenki felköszönti a nőket azért, mert nők. De mihez kezdjen egy nő a nőnappal? Kezdjen el ujjongani ő is, hogy “Éljek én!”? Vagy lehet ebből a nőnapból egy nőnek valami mást is kihozni?
Ha már mindenki azzal van elfoglalva legalább egy napra, hogy megünnepelje a nőket, akkor nem árt, ha ezt a nők is kihasználják. Na, nem úgy, mint Vajna Tímea, aki esküszik arra, hogy egy nőt csakis egy jól megtermett gyémánttal lehet megünnepelni, mert az minden nőnek jár. (Amúgy jár, persze, hogy jár, de azért tegyük a szívünkre a kezünket, és lássuk be, szívünk lovagja a legritkább esetben engedheti meg magának, hogy merő passzióból egy gyémántnyaklánccal lepjen meg minket csak úgy… Szóval álmodozni szabad, sőt kell is bizonyos esetekben, de néha nem árt leszállni a földre is.)
Én inkább arra gondolok, hogy ma van az évben talán az egyetlen olyan nap, amikor a fene nagy ünneplésben senki nem kezd el nekünk magyarázni arról, hogy mit kellene tennünk.
fotó: 7tech.us
Azt kellene kihasználnunk ma, hogy ma van az a nap, amikor gyaníthatóan garantáltan nem fog senki cseszegetni azzal, hogy szerinte mit kellene, mit nem kellene tennünk, gondolnunk, elterveznünk, hogyan kellene, vagy hogyan nem kellene kinéznünk.
Ma van az a nap, amikor bűntudat nélkül megengedhetjük magunknak azt a “luxust” (ami valójában messze nem az!), hogy a kimondatlan, de elvárt, vagy csak szerintünk elvárt követelményekkel, igényekkel nem kell foglalkoznunk!
Ma büntetlenül lehetünk olyanok és azok, amilyenek és akik valójában vagyunk!
Mert akkor is megünnepelnek.
Élvezd ki, hogy kötetlenül elengedhetetd Magad, hogy egy napra leteheted a XXI. századi nő hamis mítoszának súlyos batyuját a válladról!
Aztán meg szokj hozzá! És élj így minden nap.
Hidd el, a többiek is meg fogják szokni.
Csók & csoki!
🙂 Csilla 🙂
Fotó: 7tech.us