És ha már Advent és karácsonyi nagy vacsora, akkor beszéljünk egy kicsit arról, hogy mit is együnk. A WHO nemrég nagy felzúdulást kiváltó közleményben jelentette ki, hogy a feldolgozott húsfélék, vagyis a sonka, a kolbász, a szalámifélék, a szalonna, és valószínűleg a vörös húsok (pl. a sertés, a marha, a borjú, a bárány, a birka, a ló és a kecske) rendszeres fogyasztása is emeli a vastag- és a végbélrák kockázatát.
A nemzetközi Rákkutató Ügynökség, az IARC kutatócsoportja szerint a vörös húsban gazdag étrend miatt évi 50 000 ember hal meg daganatos betegségben. Összehasonlításul: világszerte évi 1 millió daganatos beteg haláláért tehető felelőssé a dohányzás, 600 000 halálesetért az alkoholfogyasztás, és 200 000-ért a levegőszennyezés. Ugyanez a szervezet azt is megállapította, hogy napi 50 gramm feldolgozott húskészítmény elfogyasztása 18 százalékkal növeli a vastag- és végbélrák kockázatát, míg napi 100 gramm vörös hús 17 százalékkal növeli ugyanennek a daganatos betegségnek a kockázatát.
Most akkor vége a kolbászevésnek?
Persze beindultak az ellenérvek is, tiltakoztak a húsos szervezetek, sokan pedig egyszerűen legyintettek az egészre, mondván, ugyan már, nagyapáink is ezt ették (mondjuk gyári, gyorsérlelésű szalámit, és gépsonkát szerintem nemigen…)
Vagyis lassan már minden élelmiszer rákkeltő…
Tény, hogy mostanában megszaporodtak az ilyen hírek: nem sokkal a húsok után a növényi olajban való sütésről is kijelentették a kutatók, hogy nem túl egészséges. Életmód-coach vagyok, de táplálkozástudományi szakember nem, épp ezért kértem Schmidt Judit dietetikus segítségét ennek a cikknek a megírásához. Judit a Preventissimo oldalán, hosszas kutatómunka alapján megírt cikkében egészen komoly listát állított össze a daganatos betegségek kockázatát növelő és csökkentő élelmiszerekből (érdemes részletesen is tanulmányozni!). A listából kiderül, hogy a vörös húsok, a felvágottak, a magas hőmérsékleten történő sütés, az alkoholfogyasztás, de még a tej és a tejtermékek is növelhetik egyes daganatos betegségek veszélyét (a túlzott mennyiségben fogyasztott tejjel és tejtermékekkel a szervezetbe kerülő nagyobb mennyiségű kalcium például emeli a prosztatarák veszélyét).
- Schmidt Judit dietetikus
Ezzel szemben számos olyan élelmiszer is van, amelyik csökkenti a kockázatot: ilyen például a hal, a teljes kiőrlésű liszt, a zöldség, a gyümölcs, sőt, a tej, és különösen a savanyított tejtermékek is – ez utóbbiak például épp a vastagbéldaganatok kockázatát csökkentik, vagyis miközben egyesek számára ártalmas a korlátlan fogyasztásuk, mások számára épp hasznosak lehetnek. Különösen jó hatású élelmiszerek a keresztesvirágúak (pl. karfiol, brokkoli, káposzta), a paradicsom, a fokhagyma, a szója (bár ennek szerepe sem teljesen egyértelmű), a bogyós gyümölcsök, az olívaolaj, az édeskömény, a zöld tea, a gomba, az ananász és a dió. Persze a betegségek megelőzése szempontjából nemcsak az étrendünk, hanem az egész életmódunk számít: jó, ha az ideális súlyunknál maradunk, rendszeresen, kis adagokat fogyasztunk, sokat mozgunk, és valahogy a rengeteg mindennapi stresszt is igyekszünk kezelni.
- Ennyi talán még nem ártalmas…
De akkor most vége a szalámis szendvicsnek és a szalonnasütésnek?
Nem lehet tehát egyszerűen kijelenteni, hogy a vörös hús minden körülmények között rákkeltő, és ha azt kidobjuk az étrendből, akkor semmitől nem kell tartanunk. Azt gondolom (és ebben Judit, mint szakértő is egyetértett velem), hogy a statisztikát nem árt ésszel használni. Nyilvánvaló, hogy akinek az étrendje döntően a szalonna-kolbász-pálinka szentháromság körül forog, azt egy csomó betegség (nemcsak a daganatok, hanem a szív- és érrendszeri kórok is) erőteljesebben fenyegeti, mint azt, aki főként zöldségeken, gyümölcsökön, teljes kiőrlésű gabonákon él, és időnként megeszik egy szalámis szendvicset, vagy nyáron nem utasítja vissza a szalonnasütésre és bográcsgulyásra szóló meghívást.
Számos életmódi tényező összeadott hatása az, ami számít: étrend, mozgás, stressz… és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy vajon a szennyezett nagyvárosban élünk, vagy kint, egy friss levegőjű faluban, milyen ivóvizet iszunk, milyen kozmetikumokat, háztartási vegyszereket, satöbbit használunk, és mire van öröklött hajlamunk. A statisztikai valószínűség, a betegségek kockázatát növelő vagy csökkentő ételek listája arra való, hogy megnézzük, mi az, amire az étrendünket alapozni érdemes, nem pedig arra, hogy kontrollálatlanul rettegjünk bizonyos ételektől, miközben az életmódunk egészével nem törődünk.
- A hamburger nem túl egészséges, de ezt eddig is tudtuk
Szóval ne dobd ki a szalámit, csak ne ez legyen a fő táplálékod!
A WHO maga is ezeknek a húsoknak a mértékletes fogyasztását ajánlja, bár egyelőre nincsenek adatok arra nézvést, hogy mi az az adag, amit biztonsággal megehetsz.
Azt viszont, hogy érdemes inkább a zöldségre, gyümölcsre, teljes kiőrlésű gabonákra, bizonyos tejtermékekre alapozni, nos, azt eddig is tudtuk, ebben a világon semmi nem változott. Abban sem, hogy a rendszeres mozgás hasznos, a mértéktelen cukorfogyasztás, a bő zsiradékban sült ételek, és a szenesre grillezett húsok károsak. Vagyis a legjobb, ha minél változatosabb az étrended, sportolsz, és úgy általában odafigyelsz magadra (pl. rendszeresen jársz orvoshoz megelőzés céljából). Ezzel tehetsz a legtöbbet a betegségek (nem csak a daganatok, hanem minden nyavalya) megelőzése érdekében.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: