Advent ON

• Csilla
• 2015. november 24. kedd

Advent ON – pár nap, és beindul az adventi üzemmód. És ez az üzemmód sokat elárul Rólad is, és a pénzhez való viszonyodról is. 

 

Advent ON – Te mit művelsz???

Gyanítom, nem Te vagy az egyetlen nő, aki egy kicsit megőrül advent idején. Vagy azért, mert totálisan kivetkőzöl Magadból, vagy azért, mert nem tudsz kivetkőzni Magadból. 

O.K., megmagyarázom:

• vagy Te érzed azt, hogy megőrülsz, mert hirtelen annyi lesz a feladat, hogy nem győzöd, és ezért úgy érzed, minden napod egy harc saját Magaddal, mert nem vagy képes átlépni a saját korlátaidat (elsősorban azért, mert vagy 48 órás napokra lenne szükséged, vagy egy gyors klónozásra);
• vagy a környezeted érzi azt, hogy megőrültél, mert ezer dolgot csinálsz, mindenhol ott vagy, néha egyszerre is, és mindenki csak a kondenzcsíkot látja Mögötted, bármerre jársz is, hiszen a többség csak annyit lát, hogy egyfolytában zsizsegsz, mert túlvállaltad Magad a tökéletes karácsony érdekében. 

Bár a kettő általában együtt jár. Mármint hogy nemcsak Te érzed úgy, hogy mindjárt megzakkansz, hanem a környezeted is ezt gondolja Rólad. 

Ha bármelyik is előfordul a két eset közül, akkor állj meg egy pillanatra a tükör előtt, jól nézd meg benne Magad, és kérdezd meg Magadtól: 

Te mit művelsz??

 

Advent ON – most

Régen az advent arról szólt, hogy a karácsonyra készülünk.

Ma is, csak ma már nem ugyanarra készülünk, mint régen. 

Ma a legtöbb családanya majdnem egy hónapon keresztül másra sem készül, mint egyetlen este fogyasztására. Igen, jól látod. Egyetlen estén át tartó közös, nagy fogyasztásra. Éljen a fogyasztói társadalom. 

Ezen az egy estén mindent fogyasztunk ám: 

• tárgyakat, amelyeket ajándékba veszünk, és ezt akkor is elfogyasztjuk, ha történetesen a kutyának sem kellenek ezek a tárgyak, mert hát mégis, mit szólna az anyós, ha még csak ki sem próbálnád az új mángorlódat (igaz, van automata mosógéped, ami centrifugál is, de hát a mama, az mindig jobban tudja…)
• ételt, italt, amelyeket a bazi naaaaaaagy karácsonyi eszem-iszom során fogyasztunk el még akkor is, ha már a fülünkön jön ki a töltött káposzta, de nehogy megromoljon már, hát együnk még egy kicsit…
• élményeket, amelyek lehetnek jók is, rosszak is – ezt most nem részletezem, szerintem mindenki megtalálja emlékei között a maga verzióját. 🙂 
• áramot, mert ilyenkor tuti minden egyszerre van bekapcsolva: a TV akkor is üvölt, ha éppen az asztalnál beszélgetnétek, a gyerek nagy eséllyel úgyis bekapcsolja előbb-utóbb a számítógépet, a lámpák mindenhol égnek, mert valaki mindig rohangál a lakás valamelyik részén, és persze a mikro is nagyüzemet tart
• kapcsolatokat, amelyek érdekes módon sokat képesek kopni adventkor és karácsonykor (erről még majd írok később egy másik posztot).

Nem volt még olyan érzésed, hogy azért dolgoztál egész advent alatt, hogy Szenteste Nálatok koncentrálódjon a Hilton szálló teljes kényelmi repertoárja (étterem, kiszolgálás, szép környezet fenyőillattal, no és persze takarítással)? 

Ha nem, akkor gratulálok, egyike vagy azon kevés nőnek, akik az ünnep eredeti lényegére tudnak figyelni. 

Ha igen, akkor viszont nézz Magadra és Magadba: 

 

miért csinálod mindezt valójában? 

Mit válaszolnál erre a kérdésre, de úgy őszintén? 

• Mert ezt várja el a család – biztos? Akkor miért morog a párod, hogy ez már megint mennyi pénzbe kerül, és Te is csak úgy nézel ki Szenteste, mikor már lehetne is ünnepelni, mint egy falhoz vert lófej? Ki várja el ezt valójában? 
• Mert nem éreznéd azt, hogy igazán karácsony a karácsony, ha nem lenne minden tökéletes – na, ez már közelebb lehet a valósághoz. De kérdeznék még valamit: mi az, hogy tökéletes? Neked is ugyanaz a tökéletes, ami a párodnak, a gyereknek, vagy az anyósodnak? Ha meg ennyire szubjektív kategória, hogy mi a tökéletes, akkor kinek a tökéletessége az etalon? 
• Mert a gyerekkori karácsonyaid meghittségét és csodavárását akarod újravarázsolni – szerintem ez a legőszintébb válasz. Kár, hogy tudjuk, hogy ez lehetetlen. Miért? Mert gyerekként tökéletes igazán a karácsony! Akkor tényleg nincs más dolgunk, mint várni. Mégpedig

a csodát várni! 

Csodaként is éljük meg azt, ami tulajdonképpen a felnőttek titkolózásának eredménye és sikere. OK, azt láttuk, hogy a kaja nem magától kerül az asztalra, mert időnként azért csak kinéztünk a konyhába, ahol a nagyinak is, meg anyunak is tele volt a keze melóval. De nem érdekelt. Mert nem kellett, hogy érdekeljen. Gyerek voltál, és Rád csak a csodavárás feladata hárult. És ez ettől volt olyan jó, hogy azóta is szívet olvasztó nosztalgiával emlékszel vissza rá. 

Igaz, felnőttként is lehet örömet találni a karácsonyban: például éppen azt, hogy most a gyerekeid is átélhetik ugyanazt, amit annak idején Te is. Meg akkor is, ha tényleg személyre szabott ajándékot sikerül találnod a szeretteidnek, nem pedig az ezredik inget, zoknit papának, és a kétszázharminchatodik szakácskönyvet a mamának. 

De Te mit vársz még advent idején? 

Ha a csodát, akkor nem a házat kell ától-cettig kisuvickolnod, nem csilivilire kell díszítened a legkisebb sarkot és a fenyőt is, nem kell rekonstruálnod a Nagy Zabálás című film teljes étlapját, és nem a sok, netán drága ajándék után kell naphosszat koslatnod. Ha a csodára vársz, akkor azt nem ezel fogják elhozni. 

Advent ON – régen

Hanem csináld azt, mint régen. 

Régen ugyanis az advent éppen a csodavárásról szólt. 

Pontosabban arról, hogy a lelkünket készítettük fel a csodára, ami Szenteste bekövetkezett. Az egyházi liturgiában ennek hetente más lépcsőfokai voltak a lelki megtisztulástól kezdve az öröm megélésén át a bűnbánatig. 

Az advent régen éppen ezért a lelassulásról szólt. A befelé figyelésről. A megnyugvásról. Mert az örömet is csak akkor lehet teljesen átélni, ha minden zavaró tényezőtől megszabadulunk.

Ehhez képest az adventünk a rohanással telik: 

• mások vélt vagy valós igényeire figyelünk, azokat akarjuk megvalósítani egyetlen estére
• mások vélt vagy valós elvárásainak akarunk megfelelni
• több, mint elegendő mennyiségű pluszfeladatot vállalunk be
• több, mint elegendő mennyiségű pénzt is költünk (újabb stressz- és konfliktusforrás)
• és a melóhelyen is alapból év végére esik a leghajtósabb időszak, vagyis ott is garantált az idegbaj…

És hol vagy ebben Te? Mennyi vagy ebben Te? 

Mindjárt kiszámolhatod…

Mennyibe kerül egy munkaórád? Amikor azzal töltöd az idődet, hogy loholsz az ajándékok után, hogy takarítasz, főzöl, csomagolsz? Vagyis mennyibe kerül az időd? 

Nyugodtan számold ki! Ha máshogy nem megy, akkor számold ki a fizetésed alapján az órabéredet, aztán a kapott összeget szorozd meg azzal az óraszámmal, amit kifejezetten a karácsony előkészítésére fordítasz! És ebbe vedd bele azt az időt is, amikor Szenteste körbeugrálod a családot…

Ehhez add hozzá a következő tételeket: 

• az ünnepi vacsora ára
• az ajándékok ára
• a fenyőfa ára
• a különböző díszek (karácsonyfadísz, kopogtatókoszorú, kültéri világítás, stb., ami Nálatok van) ára
• az áram ára
• a közlekedés költségei (vásárlás közben)

És ehhez még hozzá sem adtuk a karácsonyi dilihenger okozta stressz miatt a pároddal lefolytatott kiadós veszekedések következtében előálló komplett idegbaj árát, mert az megfizethetetlen…

Ha ezt mind összeadod, kijön egy összeg. Ha egy kicsit kutakodsz a neten, lehet, hogy találsz olyan panziót, amelyik karácsonyra ennyiért az egész családodat jól tartja – és Te hátradőlhetsz advent ideje alatt csodát várni.

Szerinted véletlen, hogy egyre több család megy el otthonról karácsonyozni valami wellness-be? Mert szerintem nem. És ennek nemcsak anyagi okai vannak. 

Hanem nosztalgikus okai is. 

Ez a felállás ugyanis lehetővé teszi a felnőtteknek is, hogy hellyel-közzel, de újraéljék gyerekkoruk karácsonyát. Amikor nem az ő dolguk volt a tiszta, díszes lakás, meg a roskadozó asztal, meg az ezzel járó bevásárlás. Most már “csak” az ajándékokra kell koncentrálni – egyébként meg semmi dolguk.

Talán egy kicsit több idő  lesz lelassulni, beszélgetni, befelé figyelni. 

Ha akarják. És nem csak fogyasztanak – megszokásból. 

Te mit csinálsz advent alatt? Hogyan készülsz a karácsonyra? Mit tudsz tanácsolni a többieknek, akik szintén itt bonbonoznak velünk? 

Ha van bevált tipped, módszered, oszd meg velünk kommentben! 

Csók & csoki, no meg békés, meghitt, nyugodt adventet! 

🙂 Csilla 🙂 

Fotó: adamr/Freedigitalphotos.net