Csilla a legutóbbi posztban arról írt, hogy az agyunk számítógépében futó programokat bizony meg lehet, és néha meg is kell hackelni. De vajon hogyan érdemes ehhez hozzáfogni?
Nem áltatlak, nem lesz könnyű. Voltál már úgy vele, hogy valamilyen mozdulat rosszul rögzült a tanulás során? Én például némileg hibásan úszom a hozzáértők szerint: saját magam kísérleteztem ki gyerekként a technikát, ami ennek megfelelően nem is szabályos, nincs egymással szinkronban a kar- és a lábtempóm. Próbáltam már javítani, néha szakértői útmutatással, néha önállóan, de nagyon nehezen megy, időről időre visszatérek a „kishibás” megoldáshoz, mert ez a kényelmes.
Tükörbe nézni nem mindig egyszerű, de mindig megéri
Na, pont így van ezekkel a rosszul rögzült szokásokkal is. Tudod, hogy hülyeség, mégis századszorra is ugyanúgy reagálod le az adott helyzetet. Ennél már csak egy rosszabb: ha ideológiát is gyártasz hozzá. Tulajdonképpen teljesen természetes dolog, hogy racionalizálod, amit csinálsz – csak tudd, hogy így még nehezebb lesz változtatni. És hopp, el is érkeztünk a kedvenc vesszőparipámhoz, a magaddal szembeni, néha sírvaröhögős, néha kicsit akár kíméletlen őszinteséghez. Vannak azok a barátnős beszélgetések, amikor nem szépítesz, nem maszatolsz, belemész a közepébe, néha sírsz, néha nevetsz, de mindenképpen megkönnyebbülsz, és egy igazi barátnőtől még azt is elviseled, hogy nagy szeretettel közölje veled: hát, drágám, itt most orbitális hülyeséget műveltél.
Ezt kellene magaddal is. Nem kell utálni magad azért, mert valamit eltolsz, zsigerből reagálsz le, vagy századszor is „bevonzol”. Csak tudd őszintén, ítélkezés nélkül szemügyre venni a helyzetet, kicsit eltávolodni tőle, és tárgyilagosba kapcsolni. Így mindjárt könnyebb lesz azonosítani azt a pontot, ahol hibás a program, és hozzáfogni a javításhoz. Könnyebb lesz észrevenni a sértődött felnőtt mögött a durcás ötévest (ne aggódj, bizonyos pontokon mindannyiunkban a durcás ötéves munkál), és megvigasztalni. Szóval nyugodtan ülj le egy kellemes sarokba egy szelet csokival, és vedd szemügyre magad szeretettel, de őszintén. Meglepődsz majd, mi mindent meg fogsz látni, amit korábban nem láttál, vagy nem akartál észrevenni.
Csók & csoki: Judit 🙂 & Csilla 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: